2008. november 8., szombat

A munka fogaskerekei

Ki erre az oldalra tevedtel, tudd, ez most mar csak igy lesz: orrba szajba a pszichiatriarol meg a helyi jellegzetessegekröl irok. Celom, h elmeseljem milyen az a munka, amiben valojaban a cimhez huen a "szarnyaim probalgatom", ezert muszaj leirjam egy picit,hogy a sved gyermekpszichiatria milyen reszekböl all, milyen elv szerint dolgoznak itt. Talan unalmas, talan nem.

Egy kisvarosi gy.pszichiatrian vagyok egy jelenleg 10 fös team resze. A megyei pszichiatria egy fogaskereke vagyunk. 3 pszichologus(1gyik en), 3 kurator (kb szocialis munkas), 1 gy.pszichiater, egy apolonö, egy gyogypedagogus es egy titkarnö. 10 nö egyrakason...
Hozzank közvetlen lehetöseg van bejelentkezni, nem kell beutalo, csak felhiv apuka vagy anyuka, es elmondja, mi a baj. Mi felveszunk egy eleg reszletes anamnezist mar telefonon, ezt a következö team ulesen elmondjuk(szerdankent), es hozzunk egy döntest, hogy ez pszichiatriai problemakör-e, es ha nem akkor merre kuldjuk, ill. ha igen, akkor ki viszi majd az esetet.


Gyakoribb problemak: nem hajlando iskolaba menni a gyerek ...aztan emögött mindig 100 féle indok all, ez eleg hamar kiderul. Van az ugynevezett sajat problematika, amikor a gyereknek neuropszichiatriai problemaja van. Ilyen az Autizmus, Asperger szindroma, ADHD stb.... illetve van egy nagy csoport, egy eszrevetlenul maradt reteg, az enyhen ertelmi fogyatekosok retege. Se az iskola, se a szulök nem vettek eszre, h a gyerek valojaban nagyon egyenlötlen részkészségekkel rendelkezik, igy siman jar mar 7dik osztalyba, csak hat valamiert irritalt es konfliktusokba keveredik. Ilyenkor a gyermek pszichiatrira kerul, es mi kell elvegezzuk, ami elöl az iskola homokba dugta a fejet.

Maskor kiderul, hogy a baj az nem is a gyerekkel van, hanem a szocialis környezettel, es meg sorolhatnam.
Sok sajnos az öngyilkossagi kiserlet, az öndestruktiv viselkedes (vágja es karistolja a csuklojat, a bokajat, a bugyivonalat, hogy ne lassa mas). Masok meg nem öndestruktivak, hanem kifele destruktivak: duhkitöresek, impulzivitas es egyeb viselkedeszavarok jellemzik öket.


Harmadik nagy csoport a depressziv es szorongasos csoport. Aztan sokszor minderröl is kiderul, h nem ily egyszeru a dolog, egesz mas all a hatterben, pl a fent emlitett neuropszichiatriai problemak, vagy trauma, ill. sokszor kiderul hogy gyerek-szulö közti kapcsolati problema van.

Amugy eleg nyugis a tempo (a kivulallo szamara), altalaban egy esetet 2 ember visz. Csinalunk nagy kivizsgalasokat, valamint kezeleseket, egyutt dolgozunk az iskolaval, a gyámuggyel, de mindenek elött a csaladdal. Gyerek csak ritkan jar egyeni kezelesre, altalaban a szulökkel egyutt tartjuk az uleseket.

Befekvös reszlegunk itt helyben nincs, csak a 30 km-re levö nagyobb varosban, de csak nagyon akut esetben tartanak bent egy gyereket es vcsak rövis idöre.
Egy nap max 4 esetunk van, altalaban egy eset 45perces. Itt szigoruan 8 orat dolgozunk, plusz ebedidö, tehat 8-16:30ig. Aztan van a korlap-iras, amit nem csipek, amint az kiderulhetett a korabbi irasombol. Minden eset utan leirjuk, miröl volt szo, kulönbözö keresöszavakat hasznalunk, amik alapjan felepitjuk a szöveget, hat persze hogy vert izzadok vele. De milyen jo is, ha megvan, mert bizony az ember egy idö utan kemenyen keverni kezdi, hogy vajh ki mit is mondott, melyik eset melyik is?
Szoval tömenyen es velösen ez a lenyeg.
Következö beszamolom majd igerem, kicsit lazabb lesz :o).
Jo hetveget!

2008. november 6., csütörtök

Mrs Bean bekerült a klónok "tökéletes" rendszerébe

Most nagyon röhögök...irta kedves baratnöm a cseten, amikor epp legujabb baklöveseim egyiket meseltem neki. Es mindig van ujabb, nem veletlen, kicsit hulye vagyok es emellett pszichiatrian melozom. Sok erdekes dolog törtenik velem, a kulturalis kulönbsegek miatt is, mert hogy eszakon, a javorszarvasok földjen lakom. Nyomni kell a melot idegen nyelven, ez is sok felreerteshez vezet neha, hisz a nyelv a munkaeszközunk, de jol türjuk egymast...a svedek es en. Öket korabban csak kedvesen klonoknak beceztem, unalmas karot nyelt nepsegnek tuntek, mostansag kezd a dolog arnyaltabb lenni. Ja, ekezeteket ne varjatok, csak nagyon kulönleges esetekben fogok ekezetes betut szerkeszteni, amikor maskepp felreerteshez vezetne a szöveg.

Szuper erdekes itt nyugaton, ahol a kolbasz is keritesböl van.... Kar hogy se kerites se kolbasz...
Köd az van, meg hideg, föleg most, igy novemberben. Lampat egetunk egesz nap, aztan most mar sötetedik eleg koran. Igy esett meg velem kb 2 hete egyik beégésem. Nem tudom, te hogy vagy vele, en otthon nem meloztam, nem tudom, hogy van ez, de en meg kb masfel ev melo utan is halalosan cikinek erzek minen beegest, es bizony idönkent nyomaszt is. Persze latvan, hogy a kollegak csak halalra röhögik magukat, azert ez enyhit a dolgon.

Szoval kint mar sötet volt, a szobamban voltam a helyi rendelöintezet gyerekszich. osztalyan, majdnem mindenki hazament. Kinlodtam egy zarojelentessel, egy olyan esetet zartam le, amit mar nagyon nem szerettem(bocs, van ez igy, majd egyszer ezt is elmeselem). Minden kinyögött mondat, amit a wordbe beizzadtam, örömmamorral töltött el, hisz mar huztam hetek ota a lezarast, erzelmileg megviselt felbolygatni az illetövel kapcsolatos dolgokat, nem veletlen, hogy nyögvenyelösen ment az iras. De aztan csak kesz lett, velem egyutt. Hu de nagyon buszke voltam magamra. Megirtam, tul vagyok rajta, nem is fajt annyira...örömmamorral libbentem be a titkarnö mar ures szobajaba, hisz este fel6 fele jart az idö.
A betegkartont bedobtam a megfelelö fackba, majd diadalittassan visszatancoltam a szobamba, es akkor nem birtam az impulzusaimat visszafogni: ket közepsö ujjam mamorosan felmutattam az ég fele erös es egyertelmu jelet adva hogy bekaphatja az egesz vilag! Az ember egesz nap probal viselkedni, felnöni a feladathoz, es marha kompetensnek latszani, es vegre kieresztettem a szellemet a palackbol. Ugyhogy jol bemutattam a semminek, gyönyörködve harcos tekintetetemben az ablakon visszaverödö tukörkepemben....mikor egyszercsak tekintetemmel fokuszt valtottam. Keresztulneztem az ablakon amit eppen tukörnek hasznaltam... Velunk szemben 10 meterre...hat igen, ott fogorvosi rendelö van...kerekre nyilt szempar... egy szöke karót nyelt sved fej pislog az ablakban. Hat lebuktam...megint... Elkepzeltem, mint öregbitem a helyi gyerekpszichiatria hiret, görcsösen rangatozva, es a csaj pofajaba mutogatva ezerrel a közepsö ujjaimat. Mr.Bean se csinalta volna jobban. Csak a föld nem nyilt meg alattam, ahogy lilara vörösödve kihatraltam a szobambol, mintha mi se törtent volna.
Na ilyenek vannak, jo ez igy. Volt min röhögni masnap, mikor a többiek is megtudtak...tölem. Meg se lepödtek, miutan elözö heten egy ugyes huzassal a központi szirénát inditottam be, amit szemelyi tamadas eseten szoktak menyomni. Mit lehet tenni, a fiokomban talaltam, azt hittem, diktafon...:o)

Na ennyit mara, majd meg jelentek, vannak tanulsagos esetek, szakmailag is, emberileg is, bevandorlokent is. Udv a blogomban.