Miért normális ez a gyerek?

Jaj, de reg keszulök, hogy megszuljem ezt az irast! Meg decemberben verte ki nalam a biztositekot 1-2 (söt 3!) eset, ami egy dologban hasonlitott: a gyerek nem kapott diagnozist! Tehat a kivizsgalas soran nem jött ki semmi!!!!
Mar korabban irtam a neuropszichiatriai vizsgalatok meneteröl, de talan azt kevesbe irtam le, hogy en bizony sokszor ugy erzem, hogy adtunk a sz.rnak egy pofont.
Szoval nagy vonalakban 2, na jo 3 variacio van. Haladjunk a jobbikbol a kevesbe jok fele:

1. Legjobb eset: adott egy csalad egy gyermekkel, akinek egyertelmuen sulyos egyeni problematikaja van, es ezt diagnosztizalva helyreall a rend: gyermek megfelelö gyogyszer es feltetelek mellett sokkal jobban kezd funkcionalni, ami pozitivan visszahat a környezetere is. Ez jo erzes.

2. Adott egy csalad, ahol van egy gyermek, aki vhogy nem olyan, mint a többiek, es a csalad mint rendszer sem muködik mar jol. Ezt szulö is gyanitja, es eljut hozzank, ugy kb 3-4-5 ev hanyattatas utan, mire vegre az iskola, a környezet, a körzeti doki is megerösiti, h nemcsak ö a hulye, hanem vmi tenyleg nem stimmel. Eljut hozzank, majd felkerul a varolistara szegeny gyermek, es vár fel-egy evet arra, h megmondjuk a tutit. Aztan megmondjuk...kap a gyermek egy diagnozist...es utana hujj de jo, most mar van neve a problemanak, de valojaban a dolog ugyanugy problema, es biza sok esetben semmi csodaszer nincs, ami gyökeres valtozast fog hozni. Tehat kedves pszichologus kisse összefacsarodott szivvel sohajt egyet, es tovabbitja azt a habiliteringnek (habilitacios intezmeny...nem rehabilitalo, mert ez nem rehabilitalhato...), ahol aztan nem sokminden törtenik.

3. Adott egy csalad, beteg egy rendszer, gyerek erre reagal, igy tunethordozova valik. Majd levalasztva a dolgokat, es megcsinalva a kivizsgalast, kiderul, szegeny gyermek a csalad legnormalisabb tagja... Jaaj, hogy mar ez is baj? De meg mennyire! Egyszeruen megbontja a rendszert, az eddigi hiedelmeket es ok-okozati viszonyokat az a teny, hogy megsem a gyerek a "hulye". Indulatok, csalodottsag, es ketelkedes a szemekben, es jaaaj, de utálnak akkor minden pszi-vel kezdödö hivatast (hogy Liloocskat idezzem lasd: olvasott blogjaim). Vegerdmeny ugyanaz: kedves pszichologus kisse összefacsarodott szivvel sohajt egyet...ennyi. A csalodottsag itt egyebkent egy konkretabb dologgal is magyarazhato, mert bizonyos diagnozisok extra anyagi juttatast adnak a szulöknek, illetve esetleg kevesebb munkaidöben kell dolgozniuk, hiszen egy beteg gyermek ellatasa sokkal idöigenyesebb. Ez szerintem egy nagyon jo gondolat, csak ugye mi leszunk mumusok, ha ez megsem pont igy alakul.

Szoval miert normalis ez a gyerek? A pszichiatria egy specialis szemuveg, mint altalaban az egeszsegügy (miert nem inkabb betegsegügy?). Egy szemuveg, amin keresztul elsösorban a problemakat keressuk, hisz egy orvoshoz is elmenve, nem arra kivancsi a doki, hogy milyen jol vagyunk, hanem hogy mi a gond. Ezek utan viszont az a visszás helyzet áll elö, hogy nem az adja a megkönnyebbulest, ha azt a valaszt kapjuk, hogy nincs semmi bajunk, hanem az, ha kapunk egy valaszt egy nevet, hogy mi a bajunk. Faj a labam, vagy faj a fogam, akkor nekem ne mondjak, hogy minden rendben! Igy mar azert jobban erthetö, ugye, hogy a csaladok csalodása megsem olyan fura.

Nekem szemely szerint emberileg nehez tuljutnom ezeken a kerdeseken, hiszen annyira összetett dolog egy csalad, es annyira nagy felelösseg meghozni egy döntest. Valamint szakmailag az a nehez, hogy ne kezdjek el ketelkedni sajat döntesemben, a sajat "szemuvegemben". Szerencse persze, hogy teamben dolgozunk.

Mára ezt a kis gondolatsort terveztem Neked elmondani. Vivodom, es erzem, ez egy folyamat. Vivodom, hogy ne nöjön ram az a bizonyos szemuveg, ne keressek bajt ott ahol nincs, viszont ne legyek ott szemellenzös, ahol meg van.
Szép hétvégét: L

Ha hallgattal volna.....

Üdv ismét itt a blogomban!

Kb másfél hónapja nem irtam semmit, ugyhogy ha megis erre tevedtel mindennek ellenere, az azert jo erzes.
Ujult erö, uj ev, volt kis szabadsag, volt kis csömör, de itt vagyok. A nagy megszoritasok közepette, amit igen, mi is erzunk a meloban, a munkaadom megis ugy döntött, amit igert, betartja, es elkezdhettem 3 hettel ezelött egy masfel evig tarto kepzest, ahol kognitiv viselkedesterapiat (ezentul röviditve KBT=Kognitiv Beteende Terapi) fogok tanulni. Az itteni pszichologus kepzesbe ez automatikusan benne van, de ugye en nem itt jartam egyetemre, es finoman fogalmazva, nekem sok gyakorlati tapasztalat (nemhogy terapias!, de egyeb se) nem jutott az 5 ev soran. Ebböl viszont az adodik, hogy pszichologuskent 5 ev elmeleti tudassal eleg egyedul vagyok a csoportban, es egy eleg vegyes tarsasag között tanulok: közgazdasztol az ápoloig. Olyanok, akik vmilyen szinten emberekkel foglalkoznak, es ugy hiszik, ez a terapias modszer alkalmazghato lesz a szakmajukban. Ez a kepzes 2 hetente van 1 egesz nap, itt abban a bizonyos közeli nagyobb varosban, es a resztvevök jönnek mindenhonnan, van, aki 5kor kel, h ideerjen.
Amiert ezt most leirom, az egy kis szösszenet, anekdota, ami annak abszurditasat igyekszik tukrözni, h mi törtenik akkor ha egy dolog ennyire felhigul. Hisz kb csak az nem lehet terapeuta, aki nem akar...ugy nez ki... Es hogy mennyire bele kell "nöni" ebbe az egeszbe, es mennyire kell az, h az ember megtanulja/megtapasztalja a mögöttes dolgokat, jaaaj...
Szoval...fel9, kb 30an vagyunk, korcsoport 30-55ig kb, ora elkezdödik. Elöado nekikezd, beszel kb fel orat, mikor belibben egy elkesett fazon az orara. Ficko kb 40 eves, vmi arabszeruseg, rajta feher pamut pizsamajellegu nadrag, feher lenge pamut hosszuujju polo, feher vastag homlokpánt, mindehhez vallig erö sötet haj, kecskeszakall, szuggessziv(nek latszani akaro) tekintet. Nem kicsit feltunö, es nem kicsit...hogy is mondja a sved, h ne azt mondja, h röhejesen nez ki? Ja, a sved igy mondana...speciell...specialis. Na hat tenyleg az. Illetö innentöl kezdve mindenhez hozzaszol, mindenben azt hiszi kurva okos, es jajj, de nagy bölcsessegeket mond, felve nezem, h a combomon egyre melyebb szantasokat csinalok a 10 körmömmel kinomban... Jogaguru...igy fogom nevezni, hisz allitolag azt tanit.
Nehany perc mulva tanar rater a bizalmi kapcsolat fontossagara, hisz ahhoz, hogy egy ember megnyiljon, sokfele feltetelnek meg kell valosulni. Ezt illusztralando, megker, csukjuk be a szemunket, gondoljunk vmelyik legfeltettebb titkunkra, amit nem arulnank el senkinek se. Szem becsuk.... Titok kigondolasa...Majd kepzeljuk el, hogy ezt a csoport elött el kellene mondani... Na es hogy milyen erzes. Majd szem kinyit... Es aztan vhogy a szo megint a Jogaguruhoz kerul, ahol is a tanar akkor ha mar vmiert ugyis ö szolalt meg, megkeri, na akkor mondja... Es hat ö mondja....de nem azt hogy milyen erzes, a hulyeje...hanem kiböki a titkat, zseni a lelkem. Na ezt hallgasd meg: krakog kettöt, mely levegö, hat jo elmondom, aszondja, "en megvallom 5 növel szexeltem egyszerre". Bumm. Mely csend. Nem röhögunk, szemlesut, kez ökölbe szorul, tanar is fel masodpercre megakad. Erzem, vegigfut rajtam az elsö hullama annak, hogy jujj, mekkora nagy eges, égek en helyette is. Ö meg biztos azt hiszi, halal bevallalos, es hat azon kivul tegyuk hozza, felteszem, remegve varta, hogy ezzel kirukkolhasson. Igy mindenki elkepzelhette magaban a "jogapozicioit". Gondolhatod, nem a szex-tematol akadtam ki...de jaj, annyira gáz volt. Annyira alpári nivo, es a pasas minden megjegyzese önmagarol szolt az egesz nap soran. Tudod, ha hallgattal volna, bölcsebb maradtal volna, vagy hogy mondjak... Na igy indult az elsö igazi napom a kepzesen.
Szoval kivancsian varom a következö alkalmat, remelem Jogagurunk hamar megunja a kurzust, es közönseg hianyaban tovabbáll....
Folytatas következik hamarosan! Udv: L